HU (magyar)
ᛒ
Bjarkan
nyírfa, nyírfagally
Zsenge hajtás, amely gyökeret vert a letarolt földön
- Sound
- b /b/, /p/, /ɸ/
- Pozíció
- 13
- Group
- Týr ættje
- Descended from
- Idősebb Futhark Berkano (*berkanan)
- Short-twig form
- ᛓ
- Unicode
- U+16D2
- Időzítés
- Kora tavasz; a legelső növekedés
- Igen / Nem
- Igen, de még apró és törékeny
Álló
- növekedés
- új élet
- tavasz
- születés
- ifjú sarj
- megújulás
- zöldellés
- szerény kezdet
In the rune poems
Bjarkan er laufgrønstr líma; Loki bar flærða tíma.
A nyír a legzöldebb levelű ág; Loki szerencsés volt álnokságában.
Bjarkan er laufgat lim ok lítit tré ok ungsamligr viðr. abies buðlungr.
A nyír lombos gally, kicsiny fa és ifjú, üde cserje. Fenyő; fejedelem.
Across the scripts
ᛒ
Berkano
Az előd. Óangol versszaka a leghosszabb a három közül, és egy paradoxonra épül: a nyírfa gyümölcstelen, mégis mag nélkül hoz sarjakat.
ᛒ
Bjarkan
Fiatalabb Futhark
Változatlan alakú rúna, amely a p és b hangot egyaránt lefedi, miután a Perthro kikerült a betűsorból.
ᛒ
Beorc
Formájában változatlan. Az óangol beorc szóból ered a modern angol birch szó.
Az első visszatérő fa
A nyírfa pionír fafaj, és ez adja a rúna teljes lényegét.
Megél a silány talajon, gyorsan nő, bőségesen szórja magvait, és minden más fánál hamarabb népesíti be a felperzselt, letarolt vagy elhagyott földeket. Erdészeti mércével mérve rövid életű, és nem ez a fa alkotja a végső erdőtakarót: előkészíti a talajt a lassabban növő fajoknak, amelyek idővel felváltják. A messzi északon ott is megmarad, ahol szinte semmi más, és az izlandi birkiskógur (nyíres bozótos) volt a sziget egyetlen őshonos erdősége.
Mindkét skandináv versszak a fiatalságot és a kis méretet hangsúlyozza a termékenység helyett. Az izlandi vers három kenninget használ, és mindhárom ugyanazt fejezi ki: laufgat lim (lombos gally), lítit tré (kicsiny fa), ungsamligr viðr (ifjú, üde cserje). A norvég költemény laufgrønstr líma néven nevezi, ami a legzöldebb levelű ágat jelenti.
Egyik forrás sem beszél anyáról, istennőről vagy anyaméhről. Ez az értelmezés a huszadik századi újpogány újjáéledés szüleménye.
Loki álnoksága
A norvég költemény második sora a rúnaversek egyik igazi rejtvénye: Loki bar flærða tíma, vagyis Loki szerencsés volt álnokságában, más értelmezés szerint Loki aratta le az árulás szerencséjét.
A formai magyarázat kézenfekvő: a líma rímel a tíma szóra. Az olvasók azonban régóta keresik a mélyebb összefüggést, és a legkézenfekvőbb kapcsolódási pont Baldr mítosza.
A történet szerint Frigg a világ minden létezőjétől esküt vesz, hogy nem ártanak a fiának, ám a fagyöngyöt figyelmen kívül hagyja, mondván, túl fiatal még az eskütételhez. Loki tudomást szerez erről a mulasztásról, dárdát farag belőle, és a vak Höðr isten kezébe adja, hogy hajítsa el. Baldr meghal. Az események láncolata teljes egészében azon múlik, hogy egy növény annyira apró és zsenge volt, hogy ártalmatlannak tűnt.
Ez a gondolat jól illeszkedik a kicsiny fáról és ifjú cserjéről szóló versszakhoz. Tipikusan északi fanyar humorra vallana: az ártalmatlan új növekedés rúnája mellé a mitológia legsúlyosabb következményekkel járó, ártalmatlannak hitt ifjú növényét állítani.
Ez azonban csak értelmezési lehetőség, nem bizonyított tény. Meglehet, hogy a költőnek egyszerűen csak egy rímre volt szüksége.
A nyír nem fenyő
Az izlandi latin glossza az abies szót adja meg, ami jegenyefenyőt jelent, nem pedig nyírfát. A rúna neve és mindhárom saját kenningje egyértelműen a nyírfára utal.
Ezt érdemes kiemelni, mivel ez a legnyilvánvalóbb tévedés az izlandi glosszák között, és pontosan megmutatja azok természetét. A magyarázatokat latin szókinccsel dolgozó másolók fűzték a szöveghez, akik az óészaki fogalmakat igyekeztek a klasszikus latin szavakhoz igazítani, és a másoló itt a megfelelő fa helyett egy általános fanevet választott. Máshol ugyanez a forrás Jupitert ad meg Óðinn, Marsot pedig Týr mellé (ezek tudatos azonosítások), valamint az aurum szót az aranyra, ami pontos fordítás.
A glosszák középkori tudósi réteget képeznek a költeményen. Értékes bizonyítékai annak, miként értelmezték a középkori izlandi írnokok a saját hagyományukat, de magához a rúnához eredetileg nem tartoztak hozzá.
A jóslásban
A Bjarkan olyan kezdetet jelöl, amely már meggyökeresedett, de még apró.
Valaminek a korai szakaszát jelzi: az első heteiben járó tervet, a kibontakozó kapcsolatot, vagy az összeomlás után meginduló felépülést. A fizikai születés és a várandósság a legközvetlenebb jelentése, és gyakran pontos választ ad, ha a kérdés kifejezetten erre a témára irányul.
Pionír jellege különbözteti meg az Ár rúnától. Az Ár a betakarítás, egy teljes ciklus gyümölcse. A Bjarkan ezzel szemben a letarolt vagy elpusztult földön megkapaszkodó növekedés, amely még a kedvező körülmények kialakulása előtt megindul. Ezért az egyik legbiztatóbb rúna, amelyet a Hagall vagy a Kaun után húzhatunk.
Korlátai magukban a versszakokban rejlenek: lombos gally, kicsiny fa, üde cserje. A Bjarkan nem a végső kimenetelt írja le, és ha akként értelmezzük, túlbecsüljük a jelentését. Azt jelzi, hogy valami elindult és életképes, ami egy nehéz időszak után rendszerint a legértékesebb útmutatás.
Betűként
Hosszú ágú ᛒ és rövid gallyas ᛓ változatban fordul elő; ez utóbbi az alsó háromszöget nyitja meg.
A /b/ és /p/ hangot, valamint a bilabiális réshangot fedi le, mivel átvette a p jelölését, amikor a Perthro kikerült a sorból. A pontozott rúnák megjelenésekor a ponttal ellátott ᛔ betű vette át a /p/ hangot, és ismét szétválasztotta őket.
Questions to sit with
- Mi az, ami a közelmúltban indult el az életedben, és még túl kicsiny ahhoz, hogy megvédje magát?
- Úgy kezeled a kezdetet, mintha már a végeredmény lenne?
- A nyírfa olyan földet foglal el, ahol semmi más nem él meg. Te mit nevelsz a romokon?
Gyakran ismételt kérdések
Legújabb bejegyzések
Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.
