Hathor temploma, kb. Kr. e. 50

A denderai zodiákus

Kerek égtérkép, amelyet Kr. e. 50 körül faragtak a denderai Hathor-templom egyik tetőkápolnájának mennyezetébe. A peremén a harminchat egyiptomi dekán vonul körbe, belül a Babilonból érkezett zodiákus tizenkét jegye fordul, köztük a bolygókkal és két fogyatkozással. 1821-ben kifűrészelték a tetőből, azóta Párizsban van, a helyét pedig egy gipszmásolat tölti ki.

dekán a peremen
36
jegy belül
12
a faragás ideje
kb. Kr. e. 50

A kerek égbolt belsejében

A templom és a kápolna, amely őrizte, a korong részei a peremtől befelé, a fogyatkozások, amelyek keltezik, téglalap alakú testvére a lenti csarnokban, és annak története, hogyan vitték el, hogyan vitatkoztak rajta, és hogyan sikerült végül megfejteni.

🏛️

Hathor temploma

Dendera Kr. e. 54-től

A ma Denderában álló templomot Kr. e. 54-ben alapították XII. Ptolemaiosz alatt, egy jóval korábban is Hathornak szentelt helyen, díszítése pedig VII. Kleopátra uralkodása alatt, majd a római császárok idején is folytatódott. Egyiptom egyik legjobb állapotban fennmaradt temploma, a tetőzetével együtt.

⛩️

A tetőkápolnák

a templom teteje a Khoiak-ünnep

A tetőn álló hat kis kápolna Ozirisz misztériumait szolgálta, amelyeket Khoiak hónapjában tartottak, amikor az isten halálát és újjászületését újra eljátszották. A kerek zodiákust az egyik keleti kápolna mennyezetébe faragták: égbolt egy újra feltámadó isten szertartásai fölött.

🙌

A feltartott korong

a keret a kompozíció

Az égbolt korong, amelyet a sarkokban négy álló nőalak, közöttük pedig négy pár térdelő, sólyomfejű alak tart. A peremén hieroglifikus szövegek keretezik a jelenetet. Az egyiptomi művészetben ritka a kerek égbolt, és éppen a korongforma teszi különlegessé ezt az ábrázolást.

🚶

A harminchat a peremen

a külső gyűrű az őshonos rendszer

A korong szélén a harminchat dekán vonul körbe, menetben haladó alakok, sokan bárkában. Köztük jelenik meg Szopdet (a Szíriusz) bárkában fekvő tehénként, szarvai között egy csillaggal. Így az egyiptomi csillagnaptár keretbe foglal mindent, ami belül van.

♈

Tizenkét jegy egyiptomi öltözetben

a belső gyűrű Babilonból

A dekánokon belül forog a tizenkét jegy, nem szabályos gyűrűben, hanem laza spirálban: kos, bika, ikrek, rák, oroszlán, szűz, mérleg, skorpió, íjász, kecskehal, vízöntő és halak. A legtöbbjük megőrzi mezopotámiai alakját; a vízöntőt Hápihoz, a Nílus istenéhez hasonlóra rajzolták.

🪐

Bolygók exaltációban

a jegyek között hellenisztikus tanítás

Az öt bolygó istenként jelenik meg a jegyek mellett. A legtöbb kommentátor szerint a görög asztrológia szerinti exaltációs jegyükben vagy annak közelében állnak: a Vénusz a halaknál, a Mars a kecskehalnál, a Jupiter a ráknál, a Szaturnusz a mérlegnél, a Merkúr a szűznél. Ez tanítás, nem egy adott pillanat égboltja.

🌑

Két fogyatkozás és egy dátum

Halak és Mérleg Kr. e. 52–51

Két korong fogyatkozást jelöl: a halak közelében egy napkorong, benne Ízisz, aki egy páviánt markol, a mérleg közelében pedig egy korong Hórusz szemével. Sylvie Cauville a halak melletti korongot egy Kr. e. 51 márciusi napfogyatkozással, a mérleg melletti szemet egy Kr. e. 52 szeptemberi holdfogyatkozással azonosította, és ez adta meg a faragás dátumát.

🐂

Az északi középpont

a korong közepe régi csillagképek

Középen, a pólus körül a régi egyiptomi északi csillagképek ülnek: Meszhetiu, a bika Combja, amely a mi Göncölszekerünk, és a víziló-istennő a krokodiljával. Az egyiptomi csillagismeret legrégibb rétege a legújabb közepére került.

📐

A téglalap alakú zodiákus

a pronaosz Kr. u. 1. század

Egy második zodiákus borítja a templom nagy előcsarnoka mennyezetének egy részét; a csarnok a korai római császárok alatt épült. Itt Nut hosszan elnyúló alakjai keretezik a jegyek és dekánok sávjait, és a Nap sugarai az istennő testéről Hathor fejére hullanak. Ma is a helyén van.

🪚

1821-ben kifűrészelve

Denderától Párizsig 1821–1822

Jean-Baptiste Lelorrain Sébastien Louis Saulnier gyűjtő megbízásából 1821-ben fűrészekkel és lőporral kivágta a kerek zodiákust a kápolna tetejéből, és Franciaországba szállíttatta. XVIII. Lajos megvásárolta a királyi könyvtár számára, később pedig a Louvre-ba került.

⚔️

Vita a koráról

Párizs az 1800-as évek elejétől az 1820-as évekig

Napóleon egyiptomi expedíciójának tudósai a denderai és az esznai zodiákust több ezer éves égbolt lenyomatának tekintették, és ez az állítás a bibliai kronológiát fenyegette. Champollion megfejtése és Letronne-nak a görög feliratokról írt tanulmánya kimutatta, hogy a templomok ptolemaioszi és római koriak.

🖼️

A Louvre és a másolat

Párizs és Dendera ma

Az eredeti a párizsi Louvre egyiptomi termeiben látható. Denderában gipszmásolat tölti ki a kápolna mennyezetét, amelyet helyenként még mindig sötétít a korom, a lenti téglalap alakú zodiákust viszont megtisztították, így újra látszanak a színei.

Építtetők, elszállítók és értelmezők

Az utolsó Ptolemaioszok, akiknek uralkodása alatt a templom felépült, a francia látogatók, akik lerajzolták, kifűrészelték és a korán összevesztek, valamint az egyiptológusok, akik keltezték és kiadták.

XII. Ptolemaiosz Aulétész

uralkodott Kr. e. 80–58 és 55–51 Alexandria

VII. Kleopátra apja, akinek uralkodása alatt Kr. e. 54-ben a mai Hathor-templomot alapították. A kerek zodiákus az ő uralkodásának vége és lánya uralkodásának kezdete körüli évekből való.

VII. Kleopátra

uralkodott Kr. e. 51–30 Alexandria

A ptolemaioszi Egyiptom utolsó uralkodója, akit fiával, Kaiszariónnal együtt ábrázolnak a denderai templom hátsó falán. A templom díszítése az ő uralkodása alatt is folytatódott, abban a nemzedékben, amelyben a zodiákus és a dekánok kőben egyesültek.

Dominique Vivant Denon

1747–1825 Párizs

Művész, aki a francia sereget Felső-Egyiptomba követve 1799-ben lerajzolta a kerek zodiákust. 1802-ben megjelent Voyage dans la Basse et la Haute Égypte című könyve tette híressé Európában; később ő lett a Louvre első igazgatója.

Joseph Fourier

1768–1830 Grenoble és Párizs

Matematikus, az Egyiptomi Intézet (Institut d'Égypte) titkára, aki a Description de l'Égypte történeti előszavát írta. Azok közé a tudósok közé tartozott, akik úgy vélték, hogy az egyiptomi zodiákusok nagyon régi égboltot rögzítenek.

Sébastien Louis Saulnier és Jean-Baptiste Lelorrain

1821-ben működtek Párizs és Dendera

A gyűjtő, aki a kerek zodiákus elszállítását finanszírozta, és a mérnök, aki 1821-ben végrehajtotta: kivágta a követ a kápolna tetejéből, majd a Níluson lefelé, onnan pedig tovább, Párizsba szállította.

Jean-François Champollion

1790–1832 Figeac és Párizs

A hieroglifák megfejtője, aki 1822-től el tudta olvasni a ptolemaioszi és római uralkodók nevét és címeit a kartusokban. Ez közvetlen módot adott az olyan templomok keltezésére, mint a denderai, és hozzájárult ahhoz, hogy véget érjen a vita a zodiákus koráról.

Jean-Antoine Letronne

1787–1848 Párizs

Ókortudós, aki az egyiptomi templomok görög feliratai alapján a ptolemaioszi és a római korra keltezte őket, és amellett érvelt, hogy a denderai és az esznai zodiákus ebből a késői korból való.

Auguste Mariette

1821–1881 Egyiptom

Az egyiptomi régészeti szolgálat alapítója, aki megtisztította a denderai templomot az azt kitöltő homoktól és későbbi házaktól, domborműveit pedig több kötetben, Dendérah címmel kiadta.

Émile Chassinat

1868–1948 Kairó és Párizs

Egyiptológus, aki 1934-ben megkezdte a templom feliratainak teljes kiadását Le temple de Dendara címmel; a sorozatot későbbi kutatók folytatták, és ma is ez a mérvadó kiadás.

Sylvie Cauville

a 20. század végétől a 21. századig Párizs

Egyiptológus, aki továbbvitte a Dendara-kiadást, és megírta a zodiákus mai alapvető tanulmányát, amely a két fogyatkozás alapján a Kr. e. 50 körüli évekre keltezi.

Mi a denderai zodiákus?

A denderai zodiákus kerek égtérkép, amelyet Kr. e. 50 körül faragtak homokkőbe a felső-egyiptomi Dendera Hathor-templomának tetején álló kis kápolna mennyezetén. Egyetlen képen két rendszert mutat. A peremén a harminchat dekán vonul körbe, azok az egyiptomi csillagcsoportok, amelyek kétezer éven át jelezték az órákat és a tíznapos heteket. Belül a zodiákus tizenkét jegye fordul, amely csak néhány évszázaddal korábban érkezett Egyiptomba Babilonból. A jegyek között állnak a bolygók, középen ülnek az északi csillagképek, és két fogyatkozás is jelölve van. A faragás a legvilágosabb fennmaradt kép arról a pillanatról, amikor a dekánok és a zodiákus összekapcsolódtak, éppen amikor a hellenisztikus asztrológusok minden dekánt egy jegy tízfokos harmadába helyeztek. 1821-ben elvitték a templomból, ma a Louvre-ban van.

A templom és tetőkápolnái

Hathort az Óbirodalom óta tisztelték Denderában, a ma ott álló templom azonban késői. Kr. e. 54-ben alapították XII. Ptolemaiosz alatt, és a következő évtizedekben díszítették VII. Kleopátra alatt, aki fiával, Kaiszariónnal együtt látható a hátsó falán, majd a római császárok idején. A tetején hat kis kápolna áll, mindkét oldalon három, Ozirisznek szentelve. Ozirisz misztériumait szolgálták, amelyeket Khoiak hónapjában ünnepeltek: ilyenkor földből és gabonából formázott figurákkal játszották el az isten halálát, testének összegyűjtését és újjászületését. A szertartások szövegeit a kápolnák falára vésték. A kerek zodiákus az egyik keleti kápolna mennyezetén volt, így az általa ábrázolt égbolt a halál és visszatérés kultusza fölé került, ugyanazt a mintát követve, amelyet az egyiptomi gondolkodásban maguk a dekánok is követtek.

Feltartott kerek égbolt

A kompozíció szokatlan az egyiptomi művészetben. Az egyiptomi égboltok többsége hosszú sáv vagy Nut ívben meghajló teste, ez viszont korong. Négy álló nőalak tartja a sarkokban, közöttük pedig négy pár térdelő, sólyomfejű alak emeli fel karját, hogy alátámassza. A korong körül hieroglifikus szövegek futnak. Belül az alakok nagyjából koncentrikus gyűrűkbe rendeződnek, a szélén álló dekánoktól a középen lévő északi csillagokig. A kör alakú forma görögösnek hat, és talán görög égi gömböknek és térképeknek is köszönhet valamit, de minden alakja egyiptomi stílusban készült.

A dekánok a peremen

A külső gyűrűben vonul a harminchat dekán, alakok meneteként; sokan bárkában állnak vagy ülnek, ahogyan a dekánokat évszázadok óta rajzolták a sírok mennyezetére. Köztük jelenik meg Szopdet (a Szíriusz) bárkában fekvő tehénként, szarvai között csillaggal, az Orion csillagai pedig férfialakként. Ezek a dekánok a régi egyiptomi lista tagjai, saját neveikkel és képeikkel, nem a zodiákushoz igazítva kitalált sor. A peremen elfoglalt helyük kifejezi az egész kompozíció lényegét: az őshonos csillagnaptár körülöleli a behozottat. Néhány nemzedékkel e faragás után a görög asztrológia a dekánokat már a jegyek alegységeinek tekintette. Denderában még ők a keret.

A tizenkét jegy egyiptomi alakban

A dekánokon belül a zodiákus tizenkét jegye nem tökéletes gyűrűben, hanem laza spirálban helyezkedik el: a kos, a bika, az ikrek, a rák, az oroszlán, a kalászt tartó szűz, a mérleg, a skorpió, az íjász, a kecskehal, a vízöntő és a két hal. Ezek a babiloni alakok, köztük több, például a kecskehal, Mezopotámiában igen régi, és a legtöbbjük megőrzi mezopotámiai formáját. Néhányukat egyiptomivá tették. A vízöntő két edényből önti a vizet, és Hápihoz, a nílusi áradás istenéhez hasonlít. A zodiákus a ptolemaioszi korban érkezett Egyiptomba, és templomi díszítésekben való megjelenése az egyik legvilágosabb jele annak, milyen gyorsan beépült.

A bolygók és exaltációik

Az ókorban ismert öt bolygó istenként áll a jegyek között. Helyzetük, úgy tűnik, nem egy bizonyos éjszaka égboltját rögzíti. A legtöbb kommentátor megjegyzi, hogy mindegyik az exaltációs jegyében vagy annak közelében áll, abban a jegyben, amelyben a görög asztrológia szerint a bolygó a legerősebb: a Vénusz a halaknál, a Mars a kecskehalnál, a Jupiter a ráknál, a Szaturnusz a mérlegnél, a Merkúr pedig a szűznél. Ha ez az értelmezés helyes, a mennyezet a hellenisztikus asztrológiai tanítás egy darabját őrzi, ami illik a korához. Ez egyben azt is jelenti, hogy a zodiákus nem horoszkóp, és tévútra visznek azok a kísérletek, amelyek pusztán a bolygók helyzetéből próbálják keltezni.

Két fogyatkozás és egy dátum

A jegyek gyűrűjén belül két korong fogyatkozást jelöl. A halak közelében egy napkorongban Ízisz egy páviánt markol meg a farkánál fogva; a mérleg közelében egy korongban Hórusz szeme látható, a Hold szokásos jelképe. Sylvie Cauville, aki a Dendara-kiadás számára tanulmányozta a zodiákust, a halak melletti korongot egy Kr. e. 51 márciusi napfogyatkozással, a mérleg melletti szemet pedig egy Kr. e. 52 szeptemberi holdfogyatkozással azonosította; mindkettő a megfelelő jegyben következett be. Ez a kompozíciót a Kr. e. 50 körüli évekre teszi, XII. Ptolemaiosz uralkodásának végére és VII. Kleopátráénak kezdetére, ami egyezik azzal, amit a templom saját építéstörténete sugall. Ez a dátum ma a kutatók egybehangzó véleménye.

A téglalap alakú zodiákus

Denderában van egy második zodiákus is. A templom nagy előcsarnokát, a pronaoszt a Kr. u. 1. században, a korai római császárok alatt építették hozzá, mennyezetét pedig csillagászati jelenetek hosszú sávjai osztják fel. A külső sávokban Nut alakjai nyúlnak végig a csarnok teljes hosszán: este elnyelik a Napot, hajnalban megszülik, a jegyek és a dekánok pedig bárkákban haladnak a testük mentén. Az egyik jelenetben a Nap sugarai Nutról Hathornak, a templom istennőjének a fejére hullanak. A kerek zodiákustól eltérően a téglalap alakú ma is a helyén van. A templomban gyújtott tüzek évszázados korma elsötétítette, de a 2000-es és 2010-es évek tisztítási munkálatai visszaadták a színeit.

Kerek zodiákus Téglalap alakú zodiákus
Helye egy keleti Ozirisz-kápolna mennyezete a tetőn a pronaosz, az előcsarnok mennyezete
Kora kb. Kr. e. 50 Kr. u. 1. század
Formája négy nőalak és nyolc sólyomfejű alak által tartott korong Nut alakjaival keretezett hosszú sávok
Dekánok menet a perem körül bárkákban a sávok mentén
Hol van ma Louvre, Párizs; másolat Denderában a helyén, Denderában

Lerajzolták, kifűrészelték, elszállították

Európa figyelme Napóleon seregével kezdődött. 1799-ben Dominique Vivant Denon, aki a csapatokkal együtt járta Felső-Egyiptomot, lerajzolta a kerek zodiákust, és 1802-ben megjelent könyve híressé tette. Az expedíció mérnökei pontosabb rajzokat készítettek a Description de l'Égypte számára. 1821-ben Sébastien Louis Saulnier gyűjtő elküldte Jean-Baptiste Lelorraint, hogy hozza el. Lelorrain fűrészekkel és lőporral kivágta a követ a kápolna tetejéből, a Níluson lefelé szállította, majd hajón Franciaországba küldte, ahová 1822-ben érkezett meg. XVIII. Lajos király megvásárolta a királyi könyvtár számára, később pedig átkerült a Louvre-ba. Az elmúlt évtizedekben egyiptomi tisztviselők kérték a visszaadását. Denderában gipszmásolat tölti ki a kápolna mennyezetét.

Vita a koráról

Párizsban a zodiákus egy vita kellős közepébe érkezett. Az expedíció néhány tudósa, köztük Joseph Fourier, a jegyek elrendezését a denderai és az esznai zodiákuson annak lenyomataként értelmezte, hol voltak a napfordulók és napéjegyenlőségek a faragás idején, és a precesszió alapján ezt az égboltot több ezer évvel korábbra tette. Ha ez igaz lett volna, az egyiptomi csillagászat régebbinek bizonyult volna az akkoriban széles körben elfogadott bibliai kronológiánál, így a zodiákus mindkét tábor kezében fegyverré vált. Két bizonyítéksor vetett véget a vitának. Champollion 1822-ben bejelentett megfejtése lehetővé tette, hogy elolvassák az uralkodók nevét és címeit a templom kartusaiban, és ezek Ptolemaioszokhoz és római császárokhoz tartoztak. Jean-Antoine Letronne a templomok görög feliratai alapján ugyanerre a késői dátumra jutott. Jed Buchwald és Diane Greco Josefowicz történészek 2010-ben The Zodiac of Paris című könyvükben dolgozták fel az egész ügyet. A nagy korra vonatkozó állítások ma is keringenek az interneten, de ugyanarra a félreolvasásra épülnek.

Az értelmezés ma

A zodiákus modern kutatása a templom teljes kiadására támaszkodik. Auguste Mariette a 19. században megtisztította az épületet, és kiadta domborműveit, Émile Chassinat 1934-ben megkezdte feliratainak teljes kiadását, a munkát pedig későbbi kutatók vitték tovább, mindenekelőtt Sylvie Cauville. Otto Neugebauer és Richard Parker 1969-ben az Egyptian Astronomical Texts harmadik kötetébe a denderai zodiákusokat is felvette. Az asztrológia története szempontjából a kerek zodiákus egy rövid, de döntő időszak kulcsképe. A dekánok még egyiptomiak voltak, még saját nevű istenek meneteként jelentek meg. Néhány nemzedéken belül harminchat arccá váltak, egyenként tíz fokkal és bolygóuralkodóval, egy görög zodiákuson belül, és ez a forma az arab és a latin asztrológián át a Tarot-ba is eljutott.

Hogyan olvasd ezt a fejezetet?

A fenti kártyák kívülről befelé haladnak végig a zodiákuson: a templom és a tetőkápolna, a tartóalakok, a peremen vonuló dekánok, a jegyek, a bolygók, a fogyatkozások és a középen ülő északi csillagok, majd a lenti csarnok téglalap alakú zodiákusa, végül az elszállítás, a vita és a kutatás története. A lenti alakok azok az uralkodók, akiknek idején készült, azok a francia látogatók, akik lerajzolták, elvitték és vitatkoztak róla, és azok az egyiptológusok, akik keltezték és kiadták. A korábbi sír- és templommennyezetekről a „Csillagászati mennyezetek” oldalon, a dekánokról mint a jegyek tízfokos arcairól „Az asztrológia arcai” oldalon olvashatsz. Ez az oldal a Tarot Academy ötvenkét nyelven elérhető tudástárának része.

Gyakori kérdések

Mi a denderai zodiákus?

Kerek égtérkép, amelyet Kr. e. 50 körül faragtak a felső-egyiptomi Dendera Hathor-templomának egyik tetőkápolnájának mennyezetébe. A peremén a harminchat egyiptomi dekán, belül a tizenkét állatövi jegy látható, a bolygókkal, két fogyatkozással és az északi csillagképekkel együtt. Ma a párizsi Louvre-ban van, Denderában pedig egy másolat tölti ki a helyét.

Milyen régi a denderai zodiákus?

Kr. e. 50 körül készült, a ptolemaioszi Egyiptom utolsó éveiben. A templomot Kr. e. 54-ben alapították, a zodiákus két fogyatkozásjele pedig egy Kr. e. 52 szeptemberi holdfogyatkozásnak és egy Kr. e. 51 márciusi napfogyatkozásnak felel meg. Azokat a régebbi állításokat, amelyek szerint több ezer éves égboltot rögzít, az 1820-as években megcáfolták, és a kutatók nem fogadják el.

Miért fontos az asztrológia szempontjából?

Ez a legvilágosabb kép két rendszer találkozásáról: az egyiptomi dekánokéról, amelyeket kb. Kr. e. 2100 óta használtak időmérésre, és a babiloni zodiákuséról, amely a Ptolemaioszok alatt érkezett Egyiptomba. Nem sokkal később a hellenisztikus asztrológusok minden jegy minden tízfokos harmadába egy-egy dekánt helyeztek; ezek az arcok, amelyeket az asztrológia ma is használ, és amelyek az Arany Hajnal révén a Tarot Kis Arkánumának számkártyáiban is megjelennek.

Mit ábrázolnak a perem körüli alakok?

A harminchat dekánt, istenek meneteként, sokukat bárkában. Köztük a Szíriusz bárkában fekvő tehénként jelenik meg, szarvai között egy csillaggal. A korongon kívül négy álló nőalak és négy pár térdelő, sólyomfejű alak tartja fenn az égboltot.

Azt mutatják a bolygók, hol álltak egy bizonyos éjszakán?

Úgy tűnik, nem. A legtöbb kommentátor megjegyzi, hogy a bolygók exaltációs jegyükben vagy annak közelében állnak, ami a görög asztrológia egyik tanítása: a Vénusz a halaknál, a Mars a kecskehalnál, a Jupiter a ráknál, a Szaturnusz a mérlegnél, a Merkúr a szűznél. A zodiákus tehát nem horoszkóp, és ha pusztán a bolygók helyzetéből keltezik, téves eredményre jutnak.

Hogyan került a zodiákus a Louvre-ba?

1821-ben Jean-Baptiste Lelorrain Sébastien Louis Saulnier gyűjtő megbízásából fűrészekkel és lőporral kivágta a kápolna tetejéből, és Franciaországba szállíttatta. XVIII. Lajos király megvásárolta a párizsi királyi könyvtár számára, később pedig a Louvre-ba került, ahol az egyiptomi termekben állították ki.

Van egy második zodiákus is Denderában?

Igen. A téglalap alakú zodiákus a pronaosz, vagyis a templom nagy előcsarnoka mennyezetének egy részét borítja; a csarnok a Kr. u. 1. században, a római császárok alatt épült. A sávok mentén Nut alakjai nyúlnak el, testük mentén bárkákban a jegyek és a dekánok. Ma is a helyén van, a kormot a 2000-es és 2010-es évek egyik restaurálási kampánya tisztította le róla.

Miért gondolták, hogy több ezer éves?

Napóleon expedíciójának tudósai úgy értelmezték a jegyek elrendezését, hogy az azt rögzíti, hová estek a napfordulók és a napéjegyenlőségek a faragás idején, és a precesszió segítségével ezt a dátumot messze a múltba tolták. Az érvelés összeomlott, amikor Champollion ptolemaioszi és római uralkodónevekként olvasta el a kartusokat, Letronne pedig a görög feliratok alapján keltezte a templomokat.

A denderai zodiákus a legrégebbi zodiákus?

Nem. A zodiákust Babilóniában találták fel, kb. a Kr. e. 5. században, és babiloni szövegek és horoszkópok már évszázadokkal Dendera előtt használták. Nem is az egyetlen egyiptomi zodiákus: Eszna és más ptolemaioszi és római kori templomok és sírok is őriznek zodiákust. Ez a legismertebb és legjobb állapotú kerek példány, és a legvilágosabb kép a dekánokról és a jegyekről együtt.

Megnézhető ma is Denderában?

Denderában gipszmásolatot láthatsz az eredeti kápolnában, a templom tetején; az eredeti a Louvre-ban van. A pronaosz téglalap alakú zodiákusa eredeti, és a helyén van. Hathor temploma Egyiptom egyik legjobb állapotban fennmaradt temploma, tetőkápolnái és lépcsői épek, és Luxorból és Kenából rendszeresen látogatják.

Legújabb bejegyzések

Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.