Talizmánok · Jelek és pecsétek

Salamon pecsétje

Egyéb elnevezések: Hexagramma, khatam Sulayman, Dávid-csillag

Két egymásba fonódó háromszög, elnevezve a gyűrűről, amellyel a hagyomány szerint egy király a szellemeknek parancsolt.

Röviden

Alakja
Két egymásba fonódó egyenlő oldalú háromszög
Arab neve
Khatam Sulayman
Héber neve
Magen David
Mágikus használatának kezdete
Késő ókor; Salamon végrendelete, Kr. u. 1. sz.
Közösségi jelképpé vált
Prága, 14. század, és tovább
Másik ábrázolása
Ötágú csillag ugyanezen a néven

A jel és a legenda

Két egyenlő oldalú háromszög hatvan fokkal elforgatva egymáson, amelyek egy hatágú csillagot képeznek középen egy hatszöggel. Néha egyetlen folytonos vonallal rajzolják, máskor két különálló alakként, gyakran szent betűkkel vagy nevekkel a hat ágban és a középpontban.

A mögötte álló legenda nem tartozik a bibliai kánonhoz. Az apokrif Salamon végrendelete, amelynek magját általában az időszámításunk szerinti első századokra teszik, leír egy Salamonnak adott pecsétgyűrűt, amelybe Isten kimondhatatlan neve volt vésve. Ezzel a király démonokat kényszerített engedelmességre, köztük Asmodeust, a démonok fejedelmét, és munkára fogta őket a Templom építésén. Az iszlám hagyomány ugyanezt a történetet meséli a dzsinnekről, és Salamon tekintélye felettük koráni alapvetés, nem pusztán népi mese. A gyűrűre vésett ábra maga a pecsét. A mágikus iratokban a legenda hol ötágú, hol hatágú csillaghoz kapcsolódik, és mindkettőt Salamon pecsétjének nevezik.

Az iszlám és zsidó mágiában

Az iszlám mágiában a khatam Sulayman az egyik leggyakrabban alkalmazott védelmező jel. Megtalálható amuletteken, gyógyító tálakon, érméken, zászlókon, mecsetdíszeken és kéziratos ábrákon Marokkótól Indonéziáig, rendszerint a hét pecsétként ismert jelsorozat kíséretében.

A zsidó mágikus használat ezzel párhuzamosan fejlődött. A hexagramma megjelenik amuletteken, a Sefer Razielben és a rokon iratokban, védőedényeken és pergameneken, valamint a Kairói Geniza gazdag leleteiben. Rendszerint az isteni nevek hordozójaként szolgált, semmint önálló hatalomként. A rabbik hozzáállása az amulettekhez erősen megoszlott, így a jel mágikus története némileg feszült viszonyban maradt a fősodorbeli teológiával.

A forma korai régészeti előfordulásai nem bizonyítanak zsidó közösségi jelentést. Heksagramma található egy i. e. 7. századi szidoni pecséten és a kapernaumi zsinagógában az i. sz. 3. századból, de Kapernaumban szvasztikák és más geometriai díszek mellett áll, tisztán dekoratív vagy általános elhárító szándékkal.

Hogyan vált közösségi jelképpé

A hexagramma összekapcsolódása a zsidó identitással jóval későbbi, mint a legtöbben gondolják. Az az ötven év, amelyet Gershom Scholem szentelt ennek a kérdésnek, megengedi, hogy ezt teljes tudományos bizonyossággal állítsuk.

A fordulat a 14. században következett be, amikor IV. Károly császár megadta a prágai zsidóknak a jogot saját közösségi zászló használatára, amelyre a hexagramma került. Prágából a jelkép nyomdák és temetők révén terjedt Közép- és Kelet-Európában. A 19. században széles körben a keresztény kereszt vizuális megfelelőjeként rögzült, az Első Cionista Kongresszus 1897-ben Bázelben magáévá tette, és 1948-ban felkerült Izrael zászlajára.

Scholem magyarázata a választás okáról megszívlelendő: a hexagramma pontosan azért győzött, mert nem hordozott mély teológiai terhet. A menorával ellentétben szinte tiszta jel volt, és egy semleges szimbólum képes volt egyesíteni egy modern mozgalmat.

Ez a történelmi út meghatározza a forma mai értelmezését. Egy 18. századi marokkói amuletten lévő hexagramma nemzeti tartalom nélküli mágikus ábra. Ugyanez a körvonal ma egy láncon szinte mindig az azonosságtudat kifejezése. Gyűjteményünk gondosan elválasztja e két összefüggést.

Miért háromszögek

A legelterjedtebb, későbbi korból származó értelmezés a felfelé mutató háromszöget tűzként, a lefelé mutatót vízként olvassa, vagy szellem és anyag harmonikus egyensúlyaként. Ez a felfogás az európai reneszánszból ered, és utólagosan vetítették rá a hexagrammára.

A korábbi mágia kevésbé foglalkozott a háromszögek elvont jelentésével, inkább a gyakorlati elrendezésre figyelt: az alakzat hét különálló mezőt hoz létre, hat csúcsot és egy központot, amelyek szent nevek befogadására szolgálnak. A fennmaradt amulettek jelentős része a csillagot egyszerűen írásrácsként használja, ami feltárja az akkori mesterek gyakorlatias szándékát.

Hogyan készül és hogyan használják a pecsétet

Mindkét hagyományban az ábra gyakrabban szolgált a szent szöveg kereteként, mint önálló képként.

  1. Rajzolja meg a két háromszöget egyetlen folytonos vonallal vagy két külön vonással; a források mindkét eljárást igazolják.
  2. Írja be az isteni neveket, betűket vagy koráni verseket a hat csúcsba és a középső hatszögbe.
  3. Vésse ezüstbe gyűrűhöz vagy medálhoz, vagy írja pergamenre, amelyet összehajtva tokban viselnek.
  4. Az iszlám gyakorlatban gyakran társítják a hét pecséttel, a jelek rögzített sorával, amely egységes formulaként működik.
  5. Helyezze egy ajtófélfa fölé, egy kézirat nyitóoldalára vagy egy tál aljára, amelybe spirálisan írtak szöveget.

Ha az eredeti történelmi mágikus jelet keresi és nem a modern jelképet, a hiteles minták az iszlám amulettek és a zsidó pergamenkameot, nem a mai ékszerek.

Kérdések elmélyüléshez

  • Ugyanaz a geometriai forma az egyik évszázadban mágikus jel volt, a másikban állami zászlóvá vált. Mennyi marad meg az eredeti jelentésből egy ilyen átalakulás során?
  • A fennmaradt emlékek többsége a csillagot nevek beírására szolgáló rácsként használta. Mit árul el ez arról, hol hitték a hatalom valódi forrását?
  • Két nagy hagyomány bőségesen élt ezzel a jellel a teológusok amulettekkel szembeni fenntartásai ellenére. Hogyan élik túl a népi szokások a tanbeli tilalmakat?

Gyakran ismételt kérdések

Legújabb bejegyzések

Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.