ᚋ

Muin

nyak vagy felsőhát; cselvetés; szeretet vagy megbecsülés

Ahol a terhet hordozzák, és ahol a hang feltör

Az ogham betűk Unicode-ban, balról jobbra elrendezve láthatók. Az állóköveken a betűk lentről felfelé futnak az élen, így ez a sor inkább a kényelmet szolgálja, nem hasonmás kiadás.

Sound
m /m/
Pozíció
11
Group
Aicme Muine
Root meaning
három különböző óír szó, amelyek alakja megegyezik: egyik sem növény
Medieval tree gloss
szőlőtőke (utólag ráerőltetve, azzal az érveléssel, hogy a szőlő úgy kapaszkodik, ahogyan a szeretet emelkedik)
Unicode
U+168B
Időzítés
Teher alatt
Igen / Nem
Igen, ha elbírod a terhét

Álló

  • a nyak
  • teherhordás
  • erő a megterhelésben
  • cselvetés
  • beszéd
  • megbecsülés
  • ami a súlyt viseli
  • ravaszság

In the rune poems

tressam fedmae

legerősebb a megterhelésben

Bríatharogam Morainn mac Moín · Muin
árusc n-airlig

a mészárlás közmondása

Bríatharogam Maic ind Óc · Muin
conar gotha

a hang ösvénye

Bríatharogam Con Culainn · Muin

Egyetlen alak, három szó

Az óír nyelvben három egymástól teljesen független szó esik egybe a muin alakban:

Muin, a nyak vagy a felsőhát: a test vagy az igavonó állat azon része, amely a terhet hordozza.

Muin, csel, furfang, hadicsel.

Muin, szeretet vagy megbecsülés, amely rokon azzal az igével, amely valakinek a megbecsülését, szívhez zárását fejezi ki.

A legtöbb nyelvben mindennaposak az ilyen azonos alakú szavak: gondoljunk a folyópartot és pénzintézetet jelentő angol bank szóra, vagy a magyar ár szóra (szerszám, érték vagy áradat), ahol a szövegkörnyezet azonnal feloldja a kétértelműséget. Egy mnemotechnikai ábécében azonban, ahol a betű neve adja a lényeget, ez komoly fejtörést okoz.

A kenningek szerzői viszont különleges megoldást választottak: ahelyett, hogy döntöttek volna valamelyik változat mellett, mind a három jelentésre írtak egy-egy kenninget.

Minden jelentésre egy kenning

A Tressam fedmae jelentése: legerősebb a megterhelésben. A fedm erőfeszítést, feszülést, húzást jelent; ezt a szót használták az igába fogott ökörfogatra is. Ez a muin nyakként értelmezett változata: a test azon része, amely a súlyt tartja, legyen szó hámba fogott állatról vagy terhet cipelő emberről. Egy olyan társadalomban, ahol a javakat málhás állatokkal és emberi háton szállították, a nyak és a váll jelentette a fizikai munka közvetlen színterét.

Az Árusc n-airlig jelentése: a mészárlás közmondása vagy mondása. Az airlech öldöklést, vérontást, leölést jelent. Ez a muin mint cselvetés: a lesvetés, a küzdelmet eldöntő cselfogás, az a tapasztalati bölcsesség, amely a gyilkolás valós menetéről szól. Semmi köze a nyakhoz vagy a szeretethez, és mindhárom leírás közül ez a legsötétebb.

A Conar gotha a hang ösvénye. Anatómiailag hajszálpontos: a hang a gégefőben képződik, és a torkon át áramlik felfelé. Ez ismét a muin nyakként, de nem kívülről, hanem belülről szemlélve.

Két jegyzék tehát a nyakat ragadja meg két különböző szemszögből, egy pedig a cselvetést. A szeretet jelentést senki sem választotta a kenningek írói közül, ami kifejezetten figyelemre méltó annak fényében, hogy a későbbi glosszátorok éppen erre építették fel a fákhoz kapcsolódó elméletüket.

Hogyan került ide a szőlőtőke

A középkori glossza a finemhain, vagyis a szőlőtőke. Az ehhez fűzött érvelés fennmaradt, és érdemes áttekinteni, mert pontosan megmutatja a belemagyarázás belső logikáját.

A glosszátorok figyelmen kívül hagyták a nyakra utaló két kenninget és a mészárlást említő harmadikat is, és a szó harmadik jelentéséhez nyúltak: a szeretethez, amelyet egyetlen kenning sem használt. Ezután azzal érveltek, hogy a szőlőtőke a magasba kapaszkodik felfelé, ahogyan a szeretet vagy a megbecsülés is emelkedik. Ebből következik szerintük a szőlő.

Ez három egymásra épülő feltételezés láncolata, amely mögött semmilyen valós alap nem áll. Ráadásul megkövetelte annak a jelentésnek a teljes mellőzését, amelyet a három független kenning-jegyzékből kettő ténylegesen választott.

Mindemellett egy gyakorlati akadály is felmerül: a szőlő mezőgazdasági értelemben sosem volt ír növény. A bort tengeren túlról hozták be, a szőlőtőke pedig sokkal inkább bibliai és liturgikus jelkép, mintsem a helyi táj része. Ez a glossza a kolostorok világához tartozik, nem a valós természethez.

A kirakásban

A Muin arra a pontra mutat, ahol a terhet hordozzák, és a kirakásban két igen hasznos arculata van.

A bizonyítékok alapján a nyak értelmezése az elsődleges. A megterhelés fókuszpontját jelzi: azt a személyt, kapcsolatot vagy struktúrát, amely ténylegesen viseli egy adott helyzet súlyát. A Tressam fedmae (legerősebb a megterhelésben) elismerés, ám a nyak egyben a test legsebezhetőbb pontja is, és e két állítás egyszerre érvényes rá.

A hang olvasata gyakorlati szempontból tovább pontosítja ezt a képet. A Conar gotha a fizikai értelemben vett beszéd betűjévé teszi a Muint: a torkot jelöli, nem pedig magát az üzenetet. A kirakásban arra világíthat rá, amit az ember képes kimondani, vagy amire képtelen rábírni a hangját.

A cselvetés értelmezését sem szabad félretenni pusztán azért, mert kényelmetlen. A három jegyzék egyike ezt az utat választotta, méghozzá kíméletlen határozottsággal: nem puszta ravaszságról beszél, hanem a mészárlás közmondásáról. A Muin jelezheti azt a taktikát, amely véget vet valaminek, és a betű nem fűz hozzá erkölcsi ítéletet.

A modern kártyakészletek a szőlőtőkét tüntetik fel, betakarításra, jóslásra és bódulatra utaló jelentésekkel. Ez a középkori glosszából és Robert Graves értelmezéséből ered, vagyis éppen az az egyetlen jelentésváltozat, amellyel a kenningek szerzői szándékosan nem éltek.

Questions to sit with

  • Ki vagy mi hordozza itt a terhet, és milyen közel jár a teherbírása határához?
  • Van olyasmi, amit fizikailag képtelen vagy kimondani?
  • A három jegyzék egyike cselvetésként olvassa ezt a jelet. Lehet, hogy valakit nem legyőztek, hanem kijátszottak?

Gyakran ismételt kérdések

Három egymástól független dolgot, mivel az óír nyelvben három különböző szó rendelkezik ezzel az alakkal: a nyak vagy felsőhát, a csel vagy hadicsel, valamint a szeretet vagy megbecsülés. A kenningek szerzői nem választottak közülük: az egyik kenning a nyakat mint teherhordót ragadja meg, a másik a hangot, a harmadik pedig a cselvetést.

Három egymásra épülő következtetés révén. A glosszátorok a szeretet jelentést vették alapul, amelyet egyetlen kenning sem említ; azzal érveltek, hogy a szőlőtőke úgy kapaszkodik felfelé, ahogyan a szeretet emelkedik, és így rendelték hozzá a finemhain szót. Ez figyelmen kívül hagyja azt a jelentést, amelyet a három jegyzékből kettő ténylegesen választott, ráadásul a szőlő mezőgazdasági értelemben sosem volt ír növény: a szőlőtőke liturgikus jelkép, nem a természeti környezet része.

A fedm feszülést vagy húzást jelent, ugyanezt a szót használták az igába fogott ökrökre is. Ez a muin nyakként értelmezett változata: a test azon része, amely a súlyt viseli, akár hámba fogott állatról, akár terhet cipelő emberről van szó. Egy olyan társadalomban, amely málhás állatokkal és emberi háton szállította a javakat, a nyak és a váll jelentette a fizikai munka közvetlen helyét.

Az Árusc n-airlig, amely a muin szót csel vagy haditerv értelmében veszi. A rajtaütésre, a küzdelmet lezáró cselfogásra vagy a gyilkolás valós menetéről szóló tapasztalati bölcsességre utal. Ez a legsötétebb a három kenning közül, és semmi köze a nyakhoz vagy a szeretethez.

Azt a pontot jelöli, ahol a terhet hordozzák: a helyzet súlyát cipelő személyt, kapcsolatot vagy szerkezetet. A nyak egyszerre a legerősebb és a legsebezhetőbb pont, és mindkettő egyszerre igaz rá. A hangra utaló kenning arra szűkíti a jelentést, amit valaki képes vagy képtelen kimondani, a cselvetés pedig egy olyan taktikát jelez, amely pontot tesz egy folyamat végére.

Legújabb bejegyzések

Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.