HU (magyar)
Kelet-ázsiai iskolák
Eki, a Változások Könyve Japánban
Japán kezdetben udvari szakismeretként fogadta be a Változások Könyvét, majd zen kolostorokban őrizte meg, összefonta a sintóval, két évszázadon át vitázott rajta a Tokugava-korban, végül tanúja volt annak, ahogy egy autodidakta jós az alakuló modern állam kormányzatának adott tanácsot a hexagramok alapján.
- 12
- áramlat
- 12
- gondolkodó
- 1,300
- év Japánban
Az áramlatok
Az Eki négy egymástól gyökeresen eltérő intézményes közeget járt be Japánban: a császári hivatalt, a zen kolostort, a konfuciánus akadémiát és a nyüzsgő városi utcát. Mindegyik megalkotta a maga sajátos gyakorlatát.
🔯
Onmjódó (Onmyōdō)
Heian-udvar
7–12. század
A Jin és Jang Útja: udvari hivatal, ahol a naptárkészítés, a csillagászat és a jóslás szakértői dolgoztak. A kínai asztrológiával és az iránytabukkal együtt beépítette a Változások tanait, a kozmológiát pedig az arisztokrácia mindennapi életének részévé tette.
🎋
A zen kolostorok (Gozan)
Kiotó és Kamakura
13–16. század
Az Öt Hegy templomai jelentették a kínai műveltség fellegvárait Japánban. A szerzetesek a konfuciánus klasszikusokat, köztük a Változások Könyvét másolták, magyarázták és tanították, életben tartva a szöveghagyományt abban az időszakban, amikor a világi tudományosság szinte teljesen visszaszorult.
🏯
A Zhu Xi-féle ortodoxia
Edo-kori Japán
17. századtól
A Tokugava-sógunátus Zhu Xi neokonfucianizmusát tette meg hivatalos tanítássá. Ezzel Zhu Xi klasszikuskiadása vált a Változások zsinórmértékévé, a jelentés-elv szerinti olvasat pedig az uralkodó megközelítéssé a japán tudományos életben.
⛩️
Suika sintó
Kiotó
17. század
Yamazaki Ansai a neokonfuciánus metafizikát ötvözte a sintó teológiával: a Változások kozmológiáját hívta segítségül az őshonos istenségek és a császári dinasztia értelmezéséhez. Tanrendszere meglepő volt, politikai hatása viszont hosszú távon rendkívül mélynek bizonyult.
📜
Régi Tanulmányok (Kogaku)
Kiotó és Edo
17–18. század
Itō Jinsai és Ogyū Sorai elutasították a Song-kori magyarázatokat, sürgetve a klasszikusok ókori dokumentumként való olvasását saját történelmi környezetükben. Ez a filológiai fordulat alapjaiban formálta át a Változások Könyve kutatását.
🌾
Gyakorlati Tanulmányok (Jitsugaku)
Japán
17–18. század
Kaibara Ekken és kortársai a konfuciánus elveket a mezőgazdaságra, az egészségmegőrzésre és a mindennapi életvitelre alkalmazták. A Változások Könyvét nem elvont metafizikaként, hanem közvetlenül hasznosítható útmutatásként kezelték.
🪧
Ekidan, a kereskedelmi jóslás
Edo és a későbbi korok
17. századtól
Utcai standokon és üzletekben díj ellenében végzett hexagramjóslás, amelyet nyomtatott kézikönyvek és kalendáriumok gazdag választéka támogatott. E mozgalom révén az Eki széles körben elterjedt népi gyakorlattá vált, túllépve a tudósok szűk körén.
🧭
Takashima Ekidan
Jokohama és Tokió
Meidzsi-kor
Takashima Kaemon módszere és a nevéhez fűződő hatalmas terjedelmű nyomtatott életmű, amelyben a hexagramok értelmezéseit üzleti döntésekre, diplomáciai lépésekre és kormányzati intézkedésekre alkalmazta, az eseteket pedig részletesen feljegyezte.
9️⃣
Kigaku és a Kilenc Csillag Ki
Japán
20. század
Huszadik századi rendszer, amely a nyolc trigramot kilenc számmal és a Kései Ég elrendezéssel ötvözi térbeli és időbeli útmutatás céljából. Japánban széles körben elterjedt, a makrobiotikus mozgalom közvetítésével pedig világszerte ismertté vált.
🧿
Iránytabuk (Hōi)
Japán
A Heian-kortól
A katatagae és a kapcsolódó szokások megkövetelték az utazóktól a baljós irányok elkerülését, szükség esetén éjszakai kitérőt téve. A trigramok és égtájak megfeleltetéseire épülő rendszer évszázadokon át meghatározta az arisztokrácia helyváltoztatási szokásait.
📅
A kalendáriumok kultúrája
Japán
Az Edo-kortól
A nyomtatott kalendáriumok, amelyek hexagram-megfeleléseket, szerencsés napokat és égtáj szerinti útmutatást tartalmaztak, olvasók tömegeihez jutottak el. A műfaj ma is virágzik a kortárs japán könyvkiadás jósrovataiban.
🗾
Akadémiai és népi Eki napjainkban
Japán
20. századtól
A japán sinológia komoly filológiai kutatásokat folytat a Változások ókori szövegéről, miközben a kereskedelmi ekidan műhelyek évről évre új útmutatókat jelentetnek meg. A két világ lényegében egymástól függetlenül működik.
A gondolkodók
Udvari tisztségviselők, szerzetesek, a Tokugava-kori iskolák konfuciánus tudósai, valamint a Meidzsi-kori jós, aki a Változások Könyvét az országos politika szintjére emelte.
Kibi no Makibi
695–775
Nara-kori Japán
Tudós hivatalnok, aki közel két évtizedet töltött a Tang-kori Kínában, és naptári, hadtudományi, valamint jóslási szövegekkel és ismeretekkel tért vissza. A hagyomány neki tulajdonítja a Változások Könyve udvari oktatásának megerősítését.
Abe no Seimei
921–1005
Heian-kori Kiotó
Az onmjódó leghíresebb mestere, udvari jós és csillagász, aki köré kiterjedt mondakör épült. Kiotói szentélyét ma is sokan látogatják, alakja pedig a japán populáris kultúra állandó szereplője maradt.
Ichijō Kaneyoshi
1402–1481
Kiotó
Udvari főnemes és rendkívüli tudású polihisztor, aki az Ōnin-háború idején egyaránt írt japán és kínai klasszikusokról, megmentve a műveltséget egy olyan korszakban, amelyben a főváros nagyrészt elpusztult.
Hayashi Razan
1583–1657
Edo
Az első Tokugava sógunok tanácsadója és a hivatalos Zhu Xi-féle tanrend kidolgozója. Családja nemzedékeken át vezette a sógunátus akadémiáját, meghatározva azt a keretet, amelyben a Változások Könyvét értelmezték.
Yamazaki Ansai
1619–1682
Kiotó
Egykori zen szerzetes, aki szigorú neokonfuciánussá vált, majd ezt a filozófiát a sintóval ötvözve létrehozta a Suika sintót. Az őshonos istenségek Változások-kozmológián alapuló értelmezése a későbbi császárhű lojalizmust táplálta.
Kumazawa Banzan
1619–1691
Okajama
A Wang Yangming-hagyományt követő hivatalnok, aki a Változásokra a közigazgatás és az erdőgazdálkodás útmutatójaként tekintett. Nyílt reformjavaslatai miatt élete végén házi őrizetbe kényszerült.
Itō Jinsai
1627–1705
Kiotó
Híres magánakadémiát alapított Kiotóban, és amellett érvelt, hogy a klasszikusok eredeti, ókori értelméhez kell visszatérni ahelyett, hogy a Song-kori metafizikán keresztül vizsgálnánk őket. Fellépése fordulatot hozott a japán konfuciánus tudományban.
Kaibara Ekken
1630–1714
Fukuoka
Természettudós és erkölcsfilozófus, aki közérthető műveket írt az egészségről, a nevelésről és a növénytanról, a konfuciánus elveket a hétköznapi életben kamatoztatva. Élete alkonyán született egészségmegőrző műve, a Yōjōkun ma is népszerű olvasmány Japánban.
Arai Hakuseki
1657–1725
Edo
Tudós államférfi, aki éveken át meghatározta a sógunátus politikáját, emellett szigorú történelmi és filológiai munkákat írt. A Tokugava-kori konfuciánus hivatalnok és közigazgatási szakember mintaképe.
Ogyū Sorai
1666–1728
Edo
A Régi Tanulmányok legradikálisabb gondolkodója, aki szerint a klasszikusokat azon az ókori kínai nyelven kell olvasni, amelyen megszülettek, a Song-kori metafizika ugyanis elfedte eredeti politikai rendeltetésüket.
Takashima Kaemon
1832–1914
Jokohama
Kereskedő, aki börtönbüntetése alatt mélyedt el a Változások tanulmányozásában, majd sikeres pályát épített üzleti és kormányzati tanácsadóként. Szerződésekről, vasútépítésről és miniszteri kinevezésekről készített feljegyzései országos hírnevet szereztek az ekidannak.
Kumazaki Kenō
1881–1961
Japán
Huszadik századi rendszerező, akinek munkássága révén nyerte el a kigaku és a kalendáriumhagyomány azt a formát, amellyel ma a japán könyvesboltokban találkozhatunk.
Érkezés szakismeretként
A Változások Könyve a hetedik és nyolcadik században, a kínai intézményrendszer átvételének idején jutott el Japánba, első otthona pedig egy állami hivatal lett. Az Onmjórjó (a Jin és Jang Hivatala) naptárkészítésre, csillagászatra és jóslásra szakosodott tisztviselőket alkalmazott. Gyakorlatukban a Változások szövege szorosan összefonódott a kínai asztrológiával, az Öt Változó Állapottal és az égtájakhoz kötődő szabályrendszerrel.
Ez a háttér határozta meg a korai japán Eki arculatát. A szöveget gyakorlati munkaeszközként forgatták: segített a naptár rögzítésében, a kedvező napok kiválasztásában és a biztonságos útirányok kijelölésében. A Heian-kori arisztokrácia mindennapi életét alapjaiban szervezte a katatagae szokása, amely szerint a baljós irányba tartó utazónak először másfelé kellett indulnia, és egy közbenső éjszakát eltöltenie, hogy azután megengedett szögből érje el célját.
Megőrzés a kolostorokban
A klasszikus udvari rend felbomlása után a kínai műveltség legfőbb menedékévé a zen templomok váltak. A tizenharmadiktól a tizenhatodik századig Kiotó és Kamakura Öt Hegy kolostorai számítottak a kínai írásbeliség központjainak Japánban. A szerzetesek felkészülésük részeként konfuciánus klasszikusokat, köztük a Változásokat másolták, látták el jegyzetekkel és tanították.
Sajátos fejezete ez a mű történetének: egy konfuciánus jósirat legfőbb őrzői mintegy háromszáz éven át buddhista szerzetesek voltak Japánban. Bár a hexagramok vetése kevéssé foglalkoztatta őket, a szöveget és a kommentárirodalmat sértetlenül megőrizték a későbbi, Tokugava-kori tudósok számára.
Két évszázad szellemi vitái
A Tokugava-béke beköszönte mindent megváltoztatott. A sógunátus Zhu Xi neokonfucianizmusát tette meg hivatalos tanítássá; az állami akadémia vezetését Hayashi Razan és utódai vették át, a Változások Könyve pedig a szamurájnevelés alapvető részévé vált. A tartós belső béke, a könyvnyomtatás elterjedése és a művelt réteg növekedése két évszázadon át tartó, élénk tudományos vitáknak nyitott teret.
A legmeglepőbb irányt Yamazaki Ansai választotta, aki a neokonfuciánus metafizikát a sintóval ötvözve megalapította a Suika sintót. Rendszerében a Változások kozmológiája az őshonos istenségek és a császári vérvonal magyarázatául szolgált. E teológiailag sajátos elgondolás messzemenő politikai következményekkel járt: azt a császárhű lojalizmust táplálta, amely végül hozzájárult a tanait korábban támogató sógunátus bukásához.
A hivatalos ortodoxiával a Régi Tanulmányok képviselői szálltak szembe. Itō Jinsai, majd Ogyū Sorai kifejtették, hogy a Song-kori metafizika idegen fogalmi háló alá temette a klasszikusokat, amelyeket eredeti ókori nyelvükön és saját koruk történelmi összefüggéseiben kell vizsgálni. Sorai szigorú filológiai módszere a korszak egyik legkiválóbb tudósává tette őt, és jóval megelőzte a szövegek modern történeti-kritikai kutatását.
Mindezzel párhuzamosan Kaibara Ekken a szélesebb közönségnek írt gyakorlati műveket az egészségről, a gazdálkodásról és a nevelésről; a konfuciánus alapelveket vitatkozás helyett a mindennapokban közvetlenül megvalósítandó útmutatásként kezelte.
Jóslás a nyüzsgő utcákon
Miközben a tudósok vitáztak, az Eki önálló szakmává érett. Az Edo-korban a jóslás mindennapos kereskedelmi tevékenységgé vált: piaci bódékban és üzletekben kínálták szolgáltatásaikat, amit nyomtatott kézikönyvek gazdag választéka kísért. Kereskedők és városi polgárok fordultak a jósokhoz mindazokkal a mindennapi döntésekkel, amelyekkel az emberek a világon mindenütt jósokhoz folyamodnak.
E népszerű áramlat magyarázza, miért születhetett meg Japánban a Változások modern kori történetének legnagyobb közéleti hatású jósalakja. Takashima Kaemon jokohamai kereskedő volt, aki börtönbüntetése alatt mélyedt el a klasszikusban, majd szabadulása után erre alapozta új hivatását. Először kereskedelmi vállalkozásoknak adott tanácsot, később, a Meidzsi-állam kiépülésével már államügyekben is konzultáltak vele: nemzetközi szerződésekről, vasútépítésről, tisztségek betöltéséről és diplomáciai kérdésekről.
Munkásságának valódi különlegességét a részletes dokumentáció adja. A Takashima Ekidan kötetei aprólékosan feljegyzik az eseteket: a feltett kérdést, a kapott hexagramot, a gondolatmenetet és a tényleges kimenetelt. Bárhogyan is ítéljük meg magát az eljárást, rendkívüli forrásról van szó: egy hagyományos jóslási technika jelenik meg benne egy rohamtempóban modernizálódó állam döntéshozatalában, az ekidant pedig a Meidzsi-korszak közéletének elismert elemévé tette.
A huszadik századtól napjainkig
Két párhuzamos folyamat vezette át az Ekit a jelenkorba. A japán sinológia nemzetközi rangra emelkedett, és alapos filológiai kutatásokkal tárta fel a Változásokat mint ókori kínai forrást. Ezzel párhuzamosan a kereskedelmi jóslás tekintélyes iskolákba tömörült, amelyek évente megjelenő kalendáriumokat adnak ki, a nyolc trigramot kilenc számmal és a Kései Ég égtájaival társító kigaku pedig széles körben meghonosodott.
A kigaku, amelyet nyugaton leginkább Kilenc Csillag Ki néven ismernek, a japán Eki legelterjedtebb formája a szigetország határain túl, főként a makrobiotikus mozgalom huszadik századi térhódításának köszönhetően. Bár messze eltávolodott az eredeti Zhouyitól, tagadhatatlanul ugyanabból a kozmológiai hagyományból táplálkozik.
A tudományos és a kereskedelmi áramlat ma szinte érintkezés nélkül él egymás mellett. Egy japán olvasó egyetemi kurzuson bronzkori kínai szövegemlékként tanulmányozhatja a Változásokat, egy folyóirat horoszkóp rovatában pedig hétköznapi jósrendszerként találkozhat vele. A két területen a közös szókincsen kívül alig maradt közös vonás.
Gyakran ismételt kérdések
Legújabb bejegyzések
Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.
