ᚗ

Uilleann

egy könyök

Egy hajlás; a saját testből vett mérték

Az ogham betűk Unicode-ban, balról jobbra elrendezve láthatók. Az állóköveken a betűk lentről felfelé futnak az élen, így ez a sor inkább a kényelmet szolgálja, nem hasonmás kiadás.

Sound
ui /ui/
Pozíció
23
Group
A forfeda
Root meaning
uilleann, könyök: a betű a saját alakjáról kapta a nevét
Medieval tree gloss
lonc (később hozzárendelt növény, hogy illeszkedjen az illatról szóló kenninghez)
Unicode
U+1697
Időzítés
Egy könyöknyi terjedelem; emberi léptékű időtartam
Igen / Nem
Igen, irányváltással

Álló

  • egy könyök
  • egy hajlás
  • egy szög
  • egy mérték
  • az alkar
  • irányváltás
  • a test mint vonalzó
  • egy ízület

In the rune poems

cubat oll

nagy könyök

Bríatharogam Morainn mac Moín · Uilleann
túthmar fid

illatos fa

Bríatharogam Maic ind Óc · Uilleann
cubat n-oll

nagy könyök (itt a forrásjegyzékek megegyeznek)

Bríatharogam Con Culainn · Uilleann

Az egyetlen önleíró betű

Az Uilleann jelentése könyök, és az ábécé összes többi betűjével ellentétben nem egy külvilági jelenségről kapta a nevét, hanem saját látható geometriai alakjáról.

A betű egy törést képez: egy szögletes vonalat, amely keresztezi a szárvonalat. A név közvetlenül ezt fejezi ki. Semmi más nem működik így az Ogham rendszerében: a Beithe nem azért viseli a nevét, mert hasonlítana a nyírfára, és a Tinne sem utánozza a fémrudat. A többi név akrofonikus, vagyis a megfelelő kezdőhang alapján választották ki; ez a név viszont tisztán leíró jellegű.

Ez egyértelmű útmutatást ad a keletkezésének koráról. Egy betűt saját geometriájáról elnevezni tipikusan olyan tudósra vall, aki íróasztal mellett tervezi a jeleket, és nem szájhagyomány útján örökli őket; a forfeda betűcsoport pedig valóban az íróasztal mellett született meg. Ez egy írnok betűje, és a vonásvezetése nyíltan vállalja ezt.

A könyök mint mértékegység

A Cubat oll, azaz nagy könyök a kenning, amelyet a három fennmaradt jegyzék közül kettő megad, és ez közvetlenül a könyök anatómiai jelentéséből következik.

A könyök mint hosszmérték a könyökhajlattól az ujjhegyig terjedő távolságot jelenti, és az emberiség egyik legősibb mértékegysége: megjelent Egyiptomban, Mezopotámiában, a bibliai szövegekben és a korai ír joggyakorlatban is. A korai ír jogi értekezések a testből vett mértékeket alkalmaztak az építési előírásokhoz és a földméréshez: a bass (tenyér), a traig (lábfej) és a forrach (mérőrúd). A földet az emberi testtel mérték fel.

Az oll jelentése nagy vagy kiterjedt, így a cubat oll nagy valószínűséggel egy különlegesen meghosszabbított könyöknyi mértékre utal a szokásos szabvány helyett, ahogyan az a régi metrológiai rendszerekben gyakran előfordult.

A döntő szempont az, hogy a kenning a betűnév saját belső logikáján belül marad: könyök, ebből alkar, ebből a vele mért távolság. Nincs benne semmilyen önkényes gondolati ugrás, ami a forfid betűk esetében ritkaságszámba megy.

Honnan származik a lonc

A Túthmar fid, azaz illatos fa a költői kivétel, és ez lett az a kapaszkodó, amelyet a későbbi növényi hagyomány megragadott.

A túth szagot vagy illatot jelent, a túthmar pedig illatosat. Szembesülve egy olyan kenninggel, amely illatos fának nevezte a betűt, a középkori magyarázók a loncot (edleand) rendelték hozzá: egy erőteljes, jellegzetes illatú kúszónövényt, amelynek tekeredő indái vélhetően a betű törésére emlékeztették őket.

Nehéz megmondani, hogy a túthmar fid sort kifejezetten ehhez a betűhöz költötték-e, vagy máshonnan került ide, tekintve a forfeda-kenningek általános bizonytalanságát. Bizonyos azonban, hogy ellentmond a másik két listának, amelyek egyhangúlag a könyökről beszélnek, és a növényt csupán egy elszigetelt kivétel alátámasztására választották ki a megbízható többség helyett.

Az értelmezésben

Az Uilleann egy kanyarulatot testesít meg: olyan irányváltást, amely nem töri össze a meglévő kereteket.

A könyök egy ízület. Pontosan azért tölti be feladatát, mert nem merev, és határozott mozgástartománnyal bír: egy irányba hajlik, majd megáll. A kirakásban a betű olyan fordulatot jelez a helyzetben, amelyet a meglévő keretek még képesek elviselni, szemben egy pusztító töréssel, amelyet már nem bírnának ki.

A könyök mint mérték egy második, rendkívül gyakorlatias értelmezést ad hozzá: a saját magunkból vett mértéket. A hajdani ír földmérés a testet tekintette vonalzónak, és a betű ezt az elvet hordozza. Mihez viszonyítod a jelenlegi helyzetet, és vajon a használt mérce valóban a sajátod-e?

Ez sokkal megalapozottabb értelmezés, mint a modern kártyák loncra épülő magyarázata, amely csupán egy bizonytalan verssoron és egy illatélményen nyugszik.

Gyakran ismételt kérdések

Könyököt. Ez az egyetlen betű az ábécében, amelyet saját látható formájáról neveztek el egy természeti dolog helyett: a jel egy szögletes kanyarulatot formáz, és az uilleann az óír nyelvben a hajló ízületet jelöli.

A Cubat oll kifejezést jelöli. A könyök az ízülettől az ujjhegyig terjedő távolság, a történelem egyik legősibb mértéke. Mivel az oll nagyot jelent, feltehetően a szabványos hosszúság megnövelt változatára utal. A régi ír jog következetesen használt testi mértékeket, mint a bass (tenyér) és a traig (láb).

Egyetlen magányos kenning miatt. A Túthmar fid («illatos fa») sor illatos növény keresésére ösztönözte a középkori írnokokat; a lonc erős illatú és indái kanyarognak, ami felidézte a betű törését. Mivel ez ütközött a könyököt említő másik két forrással, a növényt csupán e kivétel kedvéért rendelték hozzá.

Olyan kanyarulatot, amely nem okoz pusztulást. A könyök rugalmas és véges mozgású; a betű olyan irányváltást jelez, amellyel a szerkezet még megbirkózik. Emellett emlékeztet arra, hogy saját mércénkkel mérjük a dolgokat, és vizsgáljuk meg, valóban tőlünk erednek-e az alkalmazott elvárások.

Ogham

Legújabb bejegyzések

Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.