e
egy hang, nem egy szó
A magánhangzó, amelyet szinte soha nem írtak le
Glyphs are shown in Unicode and laid out left to right. Both scripts are written right to left, so these rows are a convenience rather than a facsimile.
- Sound
- e /ɛ/
- Pozíció
- 3
- Group
- Magánhangzók
- Unicode
- U+10CC9
Minden mássalhangzó nevében ott rejlik
A történelmi rovásírásban az e betűt hagyták el a legkövetkezetesebben az összes magánhangzó közül, és ennek nyomós oka volt.
A mássalhangzók neveit előhangzós e-vel mondták ki: eb, ec, ed, ef, eg (nem pedig bé, cé, dé). A magánhangzó így már eleve szerepelt minden mássalhangzó nevében. Amikor a rovó leírta a mássalhangzót, bizonyos értelemben már a magánhangzót is rögzítette, ezért mind az e, mind az é kiírását szinte kivétel nélkül mellőzték.
Ez a hagyomány a magyarázata annak, hogy a nyelv egyik leggyakoribb hangját jelölő betű viszonylag ritkán bukkan fel a történelmi feliratokon.
Amikor mégis kiírták
A magánhangzók használatának általános szabálya az volt: ki kellett írni, ha a szó végén állt, ha két magánhangzó találkozott egymással, vagy ha az elhagyása kétértelművé tette volna a szót. Minden más esetben a rovók elhagyták, és az olvasóra bízták a pótlását.
A modern rovásírás mindezzel szakított. A mai írásgyakorlat minden magánhangzót következetesen kiír, mivel célja a latin betűs magyar helyesírás egy az egyben történő átírása, nem pedig a rovásbotok faragásának megkönnyítése.
Gyakran ismételt kérdések
Legújabb bejegyzések
Fedezd fel a tarot kártyák ősi bölcsességét, és tárd fel spirituális utad rejtélyeit. Blogunk a tarot olvasás gazdag szimbolikájának, jelentéseinek és gyakorlati alkalmazásainak megértésének kapuja.